23. Yumi Kibak
Mind minden átlagos nap. Legalábbis azt hittem, amikor felkeltem. Reggeli, öltözés és fürdő. Februárt írtunk, mégis a hó úgy szakadt, mintha Szibéria ideköltözött volna. Felöltöztem és kiléptem az ajtón. A riasztót bekapcsoltam, így teljes biztonságban volt az egész ház. Kiléptem a fekete vaskapun és a suli felé vettem az irányt. Közvetlen ekkor lépett ki Sasuke.
- Jó reggelt!- köszöntem.
- Szia!- köszönt vissza.
Odajött hozzám és egy csókot nyomott a számra, majd megfogta a kezem. Elgurult a gyógyszere? Az út nem telt valami beszédesen. Mikor odamentünk a többiekhez, már egyből csengettek.
- Majd suli után találkozunk.
A fiúk elmentek és mi is az osztályterem felé vettük az irányt. Az első óra zongora. Kora reggel Karinnal kezdeni a napot. Nem a legjobb szórakozás. Leültem a zongora mögé és a fejem a hangszerre hajtottam. Fáradt vagyok. A teremben egy ajtócsapódás és székek csörgése hallatszódott. Nem Shizune. Ő nem szokta ilyen durván csapkodni az ajtót.
- Sziasztok! A nevem Yumi Kibak. Én leszek az ideiglenes zongoratanárotok.
Felnéztem a zongora mellől. Fekete haj. Tetovált szemöldök. Ezt nem hiszem el.
- Mindenki álljon fel! Átmegyünk a fiú suliba.
- De az nem tilos?
- De- kacsintott Sennára.
Kimentünk a teremből, majd az utcán át a fiukhoz. Meglepően jól tudta a járást a tanárunk. Az egyik kék ajtós teremnél megállt és benyitott. A terem hatalmas volt. Egy kisebb tornaterem mérete. Éppen az egyik fiú dobolt. Szőke haja ide-oda libbent, ahogy rázta a fejét.
- Yumi?- kérdezte a tanár.
- Asuma- intett oda a lány- Készen vagytok?
Készen? Mire? Mi miért nem tudunk semmit? Ez a csaj megy a feje után.
- Persze- bólintott a tanár- Kezdhetjük.
- Sakura!- szólított meg engem- Remélem jobban tudsz zongorázni, mint gitározni. Kezdj bele!
A teremben mindenki visszatartotta a lélegzetét. „Sakura rossz gitáros?” hallatszódtak a susogások. Leültem az egyik zongora mögé. Elkezdtem játszani. Nem sokkal később pedig Naruto is becsatlakozott. Zongora és dob? Érdekes kombináció. Viszont egész jól hangzott, ahhoz képest, hogy elsőnek játszottunk igazán együtt.
- Mi a fene folyik itt?- lépett be egy ősz hajú férfi.
Haja egészen hosszú volt és minden srác megijedt tőle. Ki ő?
- Áh… Igazgató úr… én…- kezdett el dadogni Asuma.
- Sejtem, hogy nem a te ötleted volt- nyugtatta le a pasast, majd Yumi felé nézett- Ismerjük mi egymást?- vonta fel a szemöldökét.
- Nem hiszem- válaszolta- De ha megbocsájt… órát tartanék- Yumi felállt a székről és odaült mellém- Add ide a kezed!
Én oda nyújtottam. Az ujjait az enyéim köré fonta. Úgy tartotta, majd elengedett. Én elsőnek ki nyújtottam ám rám szólt.
- Tartsd úgy! Mintha egy almát fognál. Sokkal könnyebben fognak mozogni az ujjaid. Ez a baj a mai fiatalokkal. Annyira hozzávannak szokva a számítógép billentyűzethez, hogy már csak úgy tudják tartani a kezüket.
Újra az enyéim köré fonta az ujjait. Ekkor ugrott be a jelenet. Anya naplója.
- Add ide a kezed!- mondta a fiú.
A szívem akkor elkezdett kalapálni. Odanyújtottam a kezem. Hayate az ujjait összefonta az enyémmel. Úgy tartotta egy kicsit, majd kihúzta az ujjait. Én pedig kinyújtottam őket.
- Ne nyújtsd ki! Hagyd úgy!- mondta lágyan, majd megint megfogta a kezem.
Az ujjai hosszúak és puhák voltam. Még most is érzem, pedig már lassan három óra eltelt azóta. Majd megfogta a bal kezem. Mikor elengedte megfogta a csuklómat és billentyűkre helyezte.
- Maga még mindig itt van?- nézett az igazgatóra.
- Szemtelen nőszemély- jegyezte meg hangosan, majd kiment.
- Komolyan?- kérdezte Tenten- Ilyen laza?
- Az- szívtam bele a cigimbe.
Mi is volt az újévi fogadalmam? Leszokok. Akkor miért vagyok itt a padon és cigizek?
- És ijesztő- tette hozzá Naruto a kerítés túloldalán- Az, aki így be tud szólni Jirayanak… az egy UFO.
Erre elmosolyodtam. Nem azért… de Narutonak igazán szárnyal a fantáziája.
- Mit is mondtál, hogy hívják?- kérdezte Konan.
- Yumi Kibak.
- A Black frotembere?- kérdezte Pein.
Én bólintottam. Ismét a cigarettába szívtam, de valaki kivette a kezemből. Hátranéztem és megláttam Yumit. Homlokát összeráncolta és a füstölgő szálra nézett.
- Apád borzasztóan nevel- jegyezte meg, majd beleszívott a cigimbe.
- Hékás- álltam fel a helyemről.
Magam sem tudtam, hogy mit csinálok. Felálltam a helyemről, de a folytatásról fogalmam sem volt. Vagyis… Lehet, hogy volt, de mikor Yumi zöld szemeibe nézem, egyszerűen elszállt a bátorságom. Mintha egy kutya lennék a szigorú idomár előtt.
- Nem tesz jót a hangodnak- mondta.
- Lassan két éve aktív dohányos vagyok. A hangom nem változott.
- Azt te csak hiszed- vágott vissza magabiztosan.
- Mégis honnan tudnád?
Yumi szemei összeszűkültek és a cigire pillantott, majd beledobta a hóba.
- Többet meg ne lássam nálad.
Azzal megfordult és bement az épületbe.
- Tényleg ijesztő- mondta Kiba.
- Komolyan? Szerintem meg teljesen normális- fűzte hozzá Pein.
Normális? Komolyan? Ha Peinnek ez a normális. Oké… Mondjuk… A srác ugyanúgy tele van piercingekkel, faragatlan. Testvérek? Legalábbis a modoruk ugyan olyan.
Hozzászólások
Hozzászólások megtekintése
hihi ,ez zsír.Van egy nagyon jó elképzelésem, hogy ki ez a Yumi és valószínűleg az is, de ha olvassák a kommentem akkor inkább nem lövöm le a poént:)). siess a folytatással,nagyon vagány!! xD
-
(sayuki, 2012.03.17 10:04)